Magyar Országos Jóga Unió

Srí Devpurídzsí az Úr Siva megtestesülése. Siva a felszabadító, a gonosz és rossz elpusztítója. Ő testesíti meg a tudat fényét és a tisztítás tüzét. Az Úr Sivának köszönhetik az emberek a jóga tudományát, Ő nyilvánította ki ezt a tudást az Isteni anyának, Párvatínak és ily módon az egész világ számára elérhetővé tette ezt az adományt.

Az a bhakta, aki az Úr Síván meditál, rövidebb úton éri el a felszabadulást, mert Siva a legjóságosabb és legkegyesebb az Isteni Szentháromságban. (Brahmá a Teremtő, Visnu a Fenntartó és Siva vagy Mahesvara a Pusztító és Felszabadító. Hármasságuk szemlélteti az egyetlen Valóság – Visva Díp, az egyetemes Isteni Fény – három aspektusát. A három valójában egy).

Azokat azonban, akik restek, lusták, és úgy várják el kegyét, hogy ők maguk nem tesznek erőfeszítést, el is ijesztheti haragjával.

Srí Devpuridzsí életének története csak töredékekben maradt fent. Egyik tulajdonsága az volt, hogy hirtelen előtűnt a semmiből, majd ahogy jött, távozott. Bárhol jelent meg, ott csodák történtek. Még az elemek is meghajoltak isteni mivolta előtt. Azt mondják, körülötte ötméteres körben nem esett az eső, és hogy a lába nem hagyott nyomot.

Hatalmas ereje minden betegséget meg tudott gyógyítani. Embereket és állatokat egyaránt gyógyított meg és keltett életre. Isteni személyiség volt, aki minden földi dolognak fölötte állt. A Megvalósult, maga a Mindenható volt Devpurídzsíban. Nevezzük szentnek, jóginak, mesternek vagy Istennek – aki életet ad, Úr mindenek felett.

Srí Devpurídzsí hosszú élete során keveset találkozott emberekkel, leginkább állatok társaságában rótta vándorútját. Folyton kutyák, kecskék, tehenek, kígyók és madarak kísérték őt. Szeretettel gondoskodott róluk és megosztotta velük ennivalóját, sőt, beszélgetett is velük, hiszen ismerte a szavakon túli egyetemes nyelvet. Egy rövid ideig azonban a radzsasztháni Sikar körzetben lévő Kélás községben telepedett le, és a község határában épített asramban (Srí Devapurisa Asram) tartott szatszangokat.

Több mint három év után viszont – emlékezetes utolsó tanításaként megroppantva az asram mennyezetét és kígyókat küldve a falusiakra – továbbállt. A helybéliek közül csak kevesen értették meg, hogy mindez azért történt, mert csak a kellemes légkörért és a finom ételekért jártak a szatszangokra és a jóga tanításait nem ültették át a gyakorlatba.

Tanításai sokszor meghökkentő, furcsa formában fejezték ki a Mester áldását. Tetteinek indítékai gyakran felfoghatatlanok voltak az emberi elme számára. Életének csodás eseményeiről és lényének áldásáról több részletet olvashatunk a Lila Amrit című könyvben.

Srí Devpurídzsí néhány ránk maradt szava:

Isten magára veszi a hívei sorsát.

Minden gondolat, minden szó és minden tett, amely Gurudeva áldásával kezdődik, sikerre vezet.

Nincs a Világegyetemben olyan erő, amely tartósan visszafoghat téged. Tartsd Gurudevát mindig a szívedben, akkor biztos a sikered.